1. A TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 40. §-a és a BTK kari kiegészítő rendelkezések 17. §-a alapján a szakdolgozat (diplomamunka) a tanulmányok lezárásához kapcsolódóan a szakok képzési és kimeneti követelményeiben előírt speciális dolgozat, amelyet az oklevél megszerzéséhez a hallgató köteles sikeresen elkészíteni és megvédeni.

2. A szakdolgozat elkészítésében a hallgatót témavezető segíti. A témavezető az egyetemmel munkaviszonyban álló, lehetőleg minősített oktató, de indokolt esetben az adott szakdolgozati téma szerint illetékes oktatási szervezeti egység vezetője külső szakembert is felkérhet témavezetőnek.

3. A hallgató a témavezetővel történő egyeztetést követően a Neptun rendszer erre szolgáló felületén jelentkezhet – a szakdolgozat pontos címének megjelölésével – az adott témavezetőhöz a címbejelentési időszakban, amely minden félévben a szorgalmi időszak első napjától március 15., ill. október 15. napjáig tart. A témavezető legkésőbb március 20., illetve október 20. napjáig nyilatkozik a Neptun rendszeren a címbejelentés elfogadásáról vagy elutasításáról. A hallgató a jelentkezését az adott címbejelentési időszakon belül szabadon visszavonhatja vagy módosíthatja, azt követően azonban csak a Tanulmányi Bizottság engedélyével.

4. A szakdolgozat benyújtásával a hallgató visszavonhatatlanul kijelenti, hogy a szakdolgozat kizárólagosan saját szellemi terméke, valamint elkészítéséhez csakis az abban feltüntetett forrásokat és csak a feltüntetett mértékben használta, továbbá a dolgozatot korábban más szakdolgozatként nem nyújtotta be. Külön plágiumnyilatkozat beillesztésére vagy mellékelésére tehát nincs szükség.

5. A szakdolgozatot a hallgató – pdf formátumban – a Neptun rendszerbe történő feltöltéssel nyújtja be kizárólag elektronikus formában. A szakdolgozatok leadási határideje az őszi félévben november 15., a tavaszi szemeszterben április 15.

6. A szakdolgozat csak abban az esetben fogadható be érvényesen, ha a témavezető a Neptun rendszeren keresztül nyilatkozott annak befogadhatóságáról.

7. A szakdolgozat bírálatát az érintett intézet- vagy tanszékvezető felkérésére alapképzésben egy, a Karral munkaviszonyban álló oktató, mester- és osztatlan képzésben pedig egy, a Karral munkaviszonyban álló oktató, továbbá egy, a Karral munkaviszonyban nem álló szakember végzi. Kivételesen indokolt esetben a BA képzésben is felkérhető a Karral munkaviszonyban nem álló oktató/kutató a szakdolgozat bírálatra.

8. A szakdolgozat minősítése ötfokozatú rendszerben történik. A szakdolgozat minősítése: alapképzésben a bíráló által adott érdemjegy, mester- és osztatlan képzésben a két bíráló által adott érdemjegyek átlaga egész számra kerekítve azzal a megkötéssel, hogy amennyiben bármelyik bírálat eredménye elégtelen, úgy a szakdolgozat minősítése átlagszámítás nélkül elégtelen. Elégtelenre bírált szakdolgozat esetén a hallgató új szakdolgozatot köteles benyújtani.

9. A szakdolgozat megvédésére a záróvizsgán kerül sor. A védés során a záróvizsga-bizottság meggyőződik a szakdolgozat szerzőségéről, a szerzőnek a szakdolgozat témakörében való tájékozottságáról, valamint arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett nézeteit meg tudja-e védeni a hallgató.

10. A záróvizsgára való jelentkezés a Neptun rendszeren keresztül történik a záróvizsga-jelentkezési időszakban. Záróvizsgára csak azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik – a TVSZ 41. §-ában felsorolt többi feltétel teljesülése mellett – védésre alkalmas szakdolgozatukat érvényesen feltöltötték a Neptun rendszerbe (az adott félév szakdolgozat-leadási határidejéig, vagy korábbi félévben).

11. A szakdolgozat terjedelmi követelménye (irodalomjegyzék nélkül): alapképzésben legalább 25 oldal, legfeljebb 50 oldal, mesterképzésben legalább 40 oldal, legfeljebb 80 oldal.

12. Egyéb formai követelmények:

  • az első lapon ez álljon:

Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
a szak neve (pl. Magyar alapképzési szak)

  • lejjebb pedig ezek:

a dolgozat címe, a szakdolgozó neve, a témavezető neve és beosztása, valamint a szakdolgozat-készítés éve;

  • az oldalszámozás a tartalomjegyzék után kezdődve a jobb alsó sarokba kerüljön;
  • a lapok bal és jobb oldalán 2,5 cm-es margót kell hagyni;
  • a sortávolság (Microsoft Word szövegszerkesztőn írva) másfeles, a betűnagyság 12 legyen, betűtípus: Times New Roman;
  • a szakdolgozat tartalmi felosztása: tartalomjegyzék, főszöveg (bevezetés, kifejtő rész, összegzés), felhasznált szakirodalom, (ha van:) források, mellékletek, függelék;
  • az irodalmi témájú szakdolgozatok szerkezeti felépítése, a hivatkozás módja és a források és szakirodalmi művek megadása, címleírása az Irodalomtörténeti Közlemények szakfolyóirat 2017 előtti formai útmutatóját kövesse;
  • a nyelvészeti témájú szakdolgozatok szerkezeti felépítése, a hivatkozás módja és a szakirodalmi művek megadása a Magyar Nyelv szakfolyóirat formai útmutatóját kövesse.

 

Szakdolgozati témaajánlatok a Magyar Irodalomtudományi Tanszék részéről:

(Önálló témajavaslattal hallgatóink bármelyik oktatónkhoz fordulhatnak.)

 

Ajkay Alinka

1. Műfajok és motívumok a klasszikus magyar irodalomban

2. Antik hatások a klasszikus magyar irodalomban

3. Versforma és intertextualitás

4. A 19. századi magyar irodalom vezéregyéniségei (Kazinczy, Kisfaludy K., Vörösmarty, Petőfi, Gyulai)

5. A líra változásai a 19. századi magyar irodalomban

6. Sajtó- és várostörténet a 19. században


Bogár Judit

1. Toposzok, motívumok a régi magyarországi irodalomban

2. A régi magyar irodalom egyes alkotásainak továbbélése napjainkig

3. A régi magyar irodalom szerzőinek recepciója a későbbi korok irodalmában

4. Az oktatás és nevelés megjelenése a régi magyar irodalomban

5. A gyermek képe a régi magyar irodalomban

6. Régi magyar vallásos irodalom: imádságok, népénekek, prédikációk


Dobos István

1. A 20. századi magyar irodalom történeti és elméleti kérdései (korszakok, poétikák, kánonok, stílusirányzatok, hatás- és befogadástörténet, kritika- és tudománytörténet, klasszikus művek újraolvasásának lehetőségei, fordítás és külföldi fogadtatás)

2. A 20. századi magyar líra és próza történeti-poétikai megközelítései (poétikai modellek, műfaji határátlépések, az irodalom és a társművészetek kölcsönhatásai, önértelmező alakzatok, a szövegközöttiség változatai, a nyelvszemlélet és a személyiségkép összefüggései, test- és térpoétikák)

3. Kosztolányi Dezső életművének kutatása (regény, elbeszélés, költészet, színpadi művek, fordítás, értekező próza, hírlapi cikkek)


Hargittay Emil

1. Balassi Bálint költészetének középiskolai oktatása az új tudományos eredmények tükrében

2. Az irodalom és műveltség helyzetének megváltozása a 16. századi Magyarországon

3. Az irodalom és műveltség helyzetének megváltozása a 17. századi Magyarországon

4. A barokk irodalmi eszmény bemutatása Pázmány Péter művei alapján

5. Zrínyi Miklós költészetének középiskolai oktatása az új tudományos eredmények tükrében


Horváth Kornélia

1. Egy szabadon választott kortárs magyar prózai mű elemzése és tanítási módszerei

2. Egy szabadon választott kortárs magyar lírai mű elemzése és tanítási módszerei

3. Egy szabadon választott XX. századi magyar drámai mű elemzése és tanítási módszerei

4. Ottlik Géza prózaművészete és taníthatósága

5. Pilinszky költészete és taníthatósága

6. Nemes Nagy Ágnes költészete és taníthatósága

7. József Attila költészete és taníthatósága

8. Radnóti Miklós költészete és tanításának módszerei

9. Nagy László költészete és taníthatósága


Osztroluczky Sarolta

1. József Attila költői nyelve (poétikái)

2. József Attila esztétikai és költészetbölcseleti írásai

3. Németh László regénypoétikája

4. Ottlik Géza novellisztikája

5. Hajnóczy Péter elbeszélő prózája

6. Mészöly Miklós regénypoétikája

7. Háy János drámái

8. Tóth Krisztina költészete

9. Tóth Krisztina elbeszélései

10. Verselmélet, alakzatelmélet


Radvánszky Anikó

1. 20. századi és kortárs magyar irodalom

2. 20. századi és kortárs francia, angol és amerikai irodalom.

3. Irodalomelméleti megközelítések (műfaj, önéletrajziság, fikcionalitás, történetiség stb.) szerepe a műelemzésben

4. Narratológia és prózapoétika (elmélet és gyakorlat)

5. Az irodalom kultúratudományos megközelítései (test-, tér-, szubjektumelméletek stb.)


Sipos Lajos

1. A Jónás könyve és a mű szerepe a kulturális horizont tágításában a gimnáziumban

2. A késő modernitás korának líraformái s a líraformák tanításához készíthető feladatlapok

3. Ars poeticák összehasonlítása a gimnáziumban

4. Novellaelemzési eljárások a gimnáziumban

5. Önálló kutatások révén összegyűjthető egyéni ismeretek az írói levelezéskötetek tanulmányozásával

6. Motívum-vándorlás a magyar irodalomban

7. A világháló lehetőségei a műelemzésben

8. A késő modernitás egyik folyóiratának elemző értelmezése mint a tehetséggondozás egyik lehetősége


Thimár Attila

1. A reformkor szimbolikus történelmi versei és szerepük az oktatásban

2. Az életrajzi elemek és az önelvű poétikai megközelítés lehetőségei a középiskolában egy Berzsenyi-példa alapján

3. Az irodalmi kultusz kialakulásának mozzanatai a reformkorban és ennek tanítási lehetőségei a középiskolában

4. A kortárs magyar elbeszélésmód alakváltozatai, nyelvi rétegzettsége és tanítási módszertana

5. A vizuális elemek elemzési lehetőségei a kortárs magyar próza alkotásaiban különös tekintettel középiskolai felhasználhatóságukra

6 Új műfajok születése kortárs irodalmunkban


Vajdai-Horváth Zsuzsa

1. A Nyugat folyóirat irodalomesztétikai kérdései, problémái (paródia, irodalomkritikai gondolkodás...)

2. Szabadon választott 20. századi drámai mű elemzése, műfaji problémái, tanítási kérdései (Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szép Ernő...)

3. A klasszikus és a későmodern magyar líra körébe tartozó alkotó(k) életművének történeti-poétikai kérdései, taníthatósága

4. A klasszikus és a későmodern magyar próza körébe tartozó alkotó(k) életművének történeti-poétikai kérdései, taníthatósága

5. Kaffka Margit regénypoétikája

 

Szakdolgozati témaajánlatok a Magyar Nyelvészeti Tanszék részéről:

(Önálló témajavaslattal hallgatóink bármelyik oktatónkhoz fordulhatnak.)

 

Farkas Edit

  1. Különböző nyelvváltozatok állandósult szókapcsolatainak összehasonlító vizsgálata
  2. Frazémákba kódolt történelem/gasztronómia
  3. Frazémák/frazématípusok ismertsége különböző korosztályokban
  4. Az igekötők szerepe az elvont fogalmak konceptualizációjában
  5. Metaforák és metonímiák a diákszlengben

Ludányi Zsófia

  1. Problémaalapú szemlélet az anyanyelvi nevelésben
  2. Nyelvi korpuszok és adatbázisok felhasználási lehetőségei a nyelvtanórán
  3. Szóalkotásmódok vizsgálata az internet nyelvhasználatában (pl. közösségi oldalak, fórumok)
  4. Kiscsoportok szlengjének empirikus vizsgálata
  5. A szófajtani és/vagy alaktani elemzés problémái a leíró magyar grammatika általános és/vagy középiskolai oktatásában
  6. A szóösszetételek tanításának problémái a leíró magyar grammatika általános és/vagy középiskolai oktatásában
  7. Pedagógusok és/vagy diákok ideológiái a nyelvhelyességről
  8. Szabadon választható témák a 20–21. századi helyesírás vagy nyelvművelés tárgyköréből

Nemesi Attila László

  1. Alaktani/mondattani változók és változások a magyarban: korpuszalapú vizsgálat
  2. Analógiával létrejött szavak: szóalkotási mód vagy motiváció?
  3. Régi dilemmák és új szempontok a szófaji rendszerezésben
  4. A mondatszerkezeti hiány típusai
  5. Humorstílusok és -stratégiák különböző médiaműfajokban vagy szerzőknél/humoristáknál/közszereplőknél
  6. Hosszabb humoros szövegek humormintázatai
  7. Középmagyar kori magánlevelek (szocio)pragmatikai jellemzői
  8. A litotész/tautológia/oximoron a nyelvhasználatban

Németh Dániel

  1. Szövegpárhuzamok vizsgálata ómagyar vagy középmagyar forrásokban
  2. Hangjelölés-történeti vizsgálatok középmagyar kori szövegekben
  3. Nyelvjárástörténeti vizsgálatok középmagyar kori szövegekben
  4. Egy település földrajzi neveinek saját gyűjtésen alapuló elemzése
  5. Élőnyelvi gyűjtésen alapuló nyelvjárási vizsgálatok egy helyi nyelvjárásból

A korábbi évek témakínálatából:

  1. Változó szócikkek: az ÉKSz. első (1972) és második (2003) kiadásának összevető vizsgálata
  2. Tükörszók a mai magyar nyelvben (különös tekintettel a sajtó nyelvére)
  3. A múlt idők helyzete a középmagyar korban: regionális különbségek
  4. Az elbeszélő múlt „eltűnési folyamata”
  5. Újabb keletű frazeológiai kapcsolatok a magyar nyelvben
  6. Nemzetközi szavak a mai magyar nyelvben
  7. Új sportágak szakszókincsének alakulása
  8. Az igevonzatok változása
  9. Szólások az Erdélyi magyar szótörténeti tárban
  10. Pázmány Péter szókincsének jellemzői (egy műve alapján)
  11. A modalitás a pázmányi prédikációkban: nyelvi kifejezőeszközök a retorikai hatás szolgálatában
  12. A járás, menés fogalmát kifejező szavak szinonimarendszere
  13. A politikai nyelv frazeológiája
  14. A nemzetiségi névhasználat változása a Pilis-medence valamely településén
  15. Újabb intézménynevek keletkezése és jellemzőik
  16. A szófaji rendszerezés visszatérő nehézségei
  17. A személyes névmások és megszólítási formák
  18. A folyamatos melléknévi igenév főnevesülése
  19. Produktív és nem produktív képzők a neologizmusokban
  20. Az archaizálódás folyamata valamely szó, frazéma vagy nyelvtani jelenség példáján keresztül
  21. Az ikes ragozás helyzete a XX. század elején és napjainkban
  22. A magyar esetrendszer vitatott kérdései
  23. Rövid szövegtípusok (vicc, reklámszöveg, apróhirdetés, ételrecept, horoszkóp stb.) összehasonlító vizsgálata
  24. Az olvasottság és a szövegalkotási készség összefüggései
  25. A nyelvi udvariasság konvencióinak változása a magyar nyelv múltjában és jelenében
  26. A nyelvi játék: mikor/miért humoros, és mikor/miért nem?
  27. Nyelvi divatok különböző gyakorlatközösségekben
  28. A társalgás nyelve Herczeg Ferenc egyes színműveiben
  29. A Meseautó utasainak nyelvhasználata
  30. A χ hang nyelvtörténeti helyzete és változásai
  31. A β hang története
  32. A vegyes hangrendűség típusai, kialakulásának okai és kronológiája
  33. Fonetikai változások az újabb magyar nyelvben
  34. Tinódi Lantos Sebestyén ö-zése
  35. A szervetlen járulékhangok típusai és ezek kialakulása a TESz. alapján
  36. A diftongusok jelölésének története
  37. Kis- és nagybetűhasználat 16. századi kéziratos és nyomtatott nyelvemlékekben
  38. Történeti szófajtani/alaktan kutatások
  39. A nyelvújítás ige-névszó elvonásai
  40. Az igekötők állapota egy 16. századi nyomtatványban
  41. A névmások rendszere egy kódexben vagy bármely nagyobb nyelvemlékben
  42. A kötőszók rendszere egy kódexben
  43. A nyelvtani egyeztetés a Huszita Bibliában
  44. A határozószók továbbképzésének története és típusai
  45. Az elbeszélő múlt helye és szerepe a XIX. század első felének költői nyelvében
  46. A névutók továbbképzésének története és típusai
  47. A jövő idő kifejezései 15. századi kódexeinkben
  48. Bugát Pál szóalkotó tevékenysége
  49. Vonzatosság a középmagyar kori levelekben
  50. Az „ómagyar szleng"
  51. Az idézés grammatikai megoldásai Pázmány Péter műveiben
  52. A ház és részei megnevezéseinek kialakulása jövevényszavaink tükrében
  53. A színárnyalatok megnevezéseinek kifejlődése
  54. A régi magyar gyümölcsnevek
  55. A régi magyar tésztanevek
  56. A régi magyar fűszernevek
  57. A régi magyar pénznevek
  58. A régi magyar mértékek elnevezése
  59. A régi magyar kelmenevek
  60. A régi magyar fegyvernevek
  61. A régi magyar virágnevek
  62. A színek szerepe a madárnevekben
  63. Reformkori divatlapjaink neologizmusai
  64. A 19. századvégi technikai forradalom hatása a magyar nyelvre
  65. Régi magyar egyházi énekgyűjtemények szótörténeti vizsgálata
  66. A természettudományok nyelvének magyarosításáért folytatott harc a felvilágosodás korában
  67. Barczafalvi Szabó Dávid nyelvújító tevékenysége
  68. Szóhasadás, szóláshasadás
  69. Eufemisztikus szókeletkezések és szóalakváltozások
  70. Többelemű jelentésváltozások elméleti tanulságai
  71. A 16–17. századi hitvitázó irodalom stílusjegyei
  72. A beszélt nyelviség stílusjegyei a középkori leveleink alapján
  73. Berzsenyi nyelvjárása
  74. Ady verseinek szókészleti és grammatikai archaizmusai és neologizmusai
  75. Budapest nyelve a századelőn
  76. Nyelvjárás és köznyelv küzdelme egy falu nyelvhasználatában
  77. Nemzedéki különbségek egy falu nyelvhasználatában, például a szóismeretben
  78. Egy nyelvjárás sajátos mondattani jelenségei (aspektualitás, redundancia, hiány, modalitás stb.)
  79. Regionális tájszótárak szemléleti-módszerbeli egybevetése
  80. A tájszók típusba sorolásának vitás kérdései
  81. A láti, tudi típusú igeragozás múltja és jelene nyelvjárásainkban
  82. A politikai nyelv frazeológiája
  83. Nyelvi kódok és teljesítmények összefüggéseinek vizsgálata különböző általános iskolai osztályokban
  84. Színnevek a magyar családnevekben
  85. Ómagyar hegynevek Györffy alapján
  86. A kételemű névhasználat átmeneti típusai a Bánffy Okl. alapján
  87. Egy település ragadványnévanyagának szociális és lélektani problémái
  88. A katolikus restauráció szentjeinek hatása a keresztnévválasztásra
  89. A szentek megnevezései kódexeinkben
  90. Egy falu helyneveinek rendszere a Magyar Nemzeti Helynévtár Program irányelvei szerint (egyéni gyűjtés alapján)
  91. Egy falu személyneveinek rendszere (egyéni gyűjtés alapján)
  92. Földrajzi közneveink nyelvföldrajzi vizsgálata a megyei helynévkötetek alapján
  93. Az összetett helységnevek típusai
  94. A foglalkozásnevekből alakult helységnevek művelődéstörténeti tanulságai
  95. Üzletnevek és változásaik az utóbbi évtizedekben
  96. A köznév és a tulajdonnév határán mozgó átmeneti jelenségek vizsgálata
  97. Pest megye településnév-típusai
  98. A tulajdonnevek helyesírási elveinek változása századunkban
  99. Újabb márkaneveink keletkezési körülményei, típusai, jellemzői
  100. A mondatérvényű bővítmények típusai a magyar nyelvben